Bruce-nak tetszett az ötlet, hogy elkerül otthonról. "Nem igazán élveztem a szüleimmel lenni, szóval menekülésnek tekintettem ezt a dolgot. Szerintem azért, mert nem alakítottam ki igazi kötődést hozzájuk, amikor nagyon pici voltam." Az a klasszikus eset állt fel, hogy a szülők mindent meg akartak adni gyermeküknek, amit ők nem kaphattak meg. Amikor letelepedett az Oundle-ben, mondhatni nem illett a környezetébe.
Az idősebb fiúk belekötöttek, és rendszeresen megfélemlítették. "Mint a módszeres kínzás."- ahogy ő magyarázza most. " Nem tudtál menekülni, ez volt a helyzet. A Manor Topban legalább hazamehettél a nap végén. Tudtam,hogy hívhatom anyát vagy apát,de az csak visszaütött volna, szóval nem tettem." Elhatározta,hogy nem engedi, hogy bárki is megismerje az igazi, jó oldalát." Még ha hazudsz is,akkor is elmehetsz ezt mondva: "OK, jól van, nagyobb vagy nálam, kiverheted a szart is belőlem, ha akarod, de nem vagy felsőbbrendű. Az én vagyok, haver."Bruce fokozatosan kezdett biztossá válni abban, hogy egy kívülálló. Szándékosan elkezdett fura dolgokat csinálni.
Amikor Bruce 15 volt , csatlakozott az amatőr színtársulathoz. "Amikor először léptem a színpadra, imádtam, rögtön kényelmesen éreztem magam, szóval elkezdtem önként jelentkezni minden színdarabra, ami ment.
Sőt, rendeztem is egy párat."De a zene sosem volt messze tőle, csak 1 óra tévézés volt engedélyezett hetente, szóval az egyetlen szórakozás a zene volt, az emberek mindig cserélgették az albumokat vagy a használtat eladták.
"13 voltam, amikor először hallottam a Deep Purple "In Rock" albumát, és teljesen lenyűgözött. Hallottam valakinek a szobájából egy nap, és mentem és mondtam: "Hé! Mi ez?" És megvetően néztek rám, és mondták: " Ez a 'Child in time' a Deep Purpletől, hát semmit se tudsz???" De túlságosan le voltam nyűgözve ahhoz, hogy foglalkozzak velük, az első album, amit vettem, az a Deep Purple In Rock volt, amit annyit hallgattam, hogy agyonkarcolódott,
de nagyszerűnek találtam." Ez és a félév végi koncertek ösztönözték Bruce-t, hogy albumokat vegyen. " Az első koncert, amit láttam életemben, az a Wild Turkey nevű bandáé volt. Óriásiak voltak. A következő 3 napig csengett a fülem. Volt, hogy a Van Der Graaf Generator játszott ott, és amikor Bruce meglátta Arthur Brown-t, azt gondolta, ő a legjobb énekes, akit valaha látott. Ezután Bruce elkezdett bandákban játszani, és zenei lapokat venni.
"Minden megszereztem, A kedvencem pedig mindig a Deep Purple volt, olyan dobos akartam lenni, mint Ian Paice."
"Átmenetileg kölcsönvett" egy pár bongót a zeneszobából, és behorpasztotta őket. bruce emlékszik, amikor próbálták a "Let It Be"-t, a srác nem tudta kiénekelni a hangokat. "Próbáltam bátorítani őt, hogy én is vele énekeltem-csak én tudtam kiénekelni a magas hangokat."
"Mindig is tudtam,hogy valamennyire tudok énekelni, mert valaki hallott, amikor a Jerusalem-et sikoltoztam az iskolai kórusban, és mondta:"Igazán jó hangod van!" Valami ilyesmit mondtam: "Faszság!", de elgondolkodtatott. Végül Bruce-t kirugták az Oundle-ből, mert belepisilt az igazgató vacsorájába. Hazatérve Sheffieldbe 1976-ban beíratkozott a helyi katolikus iskolába ."Kiváló volt", mindenki "normális" volt, lányok voltak ott, ami elsőször megőrített."

Styx-Sheffield
1976 nyarán csatlakozott első bandájához. Véletlenül meghallotta, hogy 2 gyerek a bandájukról beszélnek, és szükségük van egy énekesre. Bruce elvállalta pár másodperc hezitálás után. A dobos apjának garázsában próbáltak, és nagyon nagy hatással volt rájuk Bruce éneklése. "Elgondolkodtam, hogy vennem kell majd egy mikrofont."
Az első koncertje a Broad Fall Tavern nevezetű helyen volt, Sheffieldben. eredetileg Paradox volt a nevük,de Bruce javaslatára Styxre változtatták.